Szinte mindennap gondolkozom rajta, hogy ma mit jelent az egészség.Hiszen mindenhol azt halljuk, mennire fontos az egészséges életmód! Sok gyümülcsöt, zöldséget együnk és kiegyensúlyozottan étkezzünk! Sportoljunk rendszeresen! Mendenféle diéráról hallunk ami "jó" az egészségednek. De tényleg ez az egészség? Vagyis persze fontos, hogy figyeljünk a testünkre, viszont csak ettől függ az egészségünk?Ma  nagyon sokszor elfelejtjük, nem csak a testünkből áll az ember egysége. Valami belülről is irányít minket. Ez pedig a lelkünk. Nem csoda, hogy nagyon sokszor elfeletkezünk róla, hiszen a mai világban való túlélés elvárja tőlünk az állandó gondolkodást, fontos döntések meghozatalát és ezzel nagyon nagy nyomás alá kerülünk, mivel túl gondolkodunk mindent és túl sokat gondolunk a rossz következményekre. Nem élünk a mának és ami a legfontosabb nem az érzéseink szerint élünk! Pedig nagyon sok stressztől megkímélhetnénk magunkat. Erre pedig minden ember vágyik, viszont nem tesznek ellene semmit, mert azzal a mondattal lezárkák, hogy ezt nem lehet kizárni az életünkből. Nem lehet teljes mértében megszüntetni a stresszt, de ha a tudatunkon változtatunk jelentős mértékben csökkenthetjük azt. Nem is gondoljuk mennyire egyszerű. Csak elindulni az úton és az elindulás elhatározása nehéz. A testünket, ha tetszik, ha nem, a lelkünk irányítja. Jobban mondva a test a lélek kivetülése. Ezt sokféleképpen megfogalmazták már, például: a test a lélek tempolma, vagy színpada, stb... Teljesen mindegy, hogyan nevezzük egy a lényegük. Ha a lelkünk nincsen rendben, testi egészséget sem várhatunk magunktól. Ezzel a kijelentéssel pedig vitatkoznék, a "Épp test épp lélek" mondással. Vagyis csak azzal az értelmezésével, hogy testünktől függ a lelkünk jóléte. Mivel abban az értelmében hiszek, hogy a kettő összessége az egy egész és nincs egyik nélkül a másik.A lelked pedig irányítja a tested, jelzéseket ad vele számodra. Ezt bizonyítva, pedig pár hétköznapi példát mondok: Képzeld el, hogy egy vizsgára készülsz, vagy állásinterjúra. A szitúáció igazából teljesen mindegy. A lényeg, hogy olyan helyzet előtt állsz amikor nagyon izgulsz. Hogyan érzed magad? Görcsbe rándult a hasad? Esetleg kicsit remegsz? Vagy nézzünk egy másik nagyon egyszerű példát. Voltál már szerelmes? Mit éreztél amikor Vele voltál és valami kedveset mondott vagy tett? A hasad kavargott, mintha azok a "pillangók repkedtek" volna benne? A szíved majdnem kiugrott a helyéről? Nézzünk még egy példát hátha méh nem győztelek meg. Volt már olyan, hogy valami borzasztó dolog történt veled, és semmi mást nem szerettél volna csak sírni, de nem akartál mások előtt vagy nem lehetett? Akkor mit éreztél? Mintha egy gombóc lett volna a torkodban és fojtogatott volna? Találhatnánkk még számos példát, de szerintem egyenlőre meggyőzésnek elég volt, hogy belásd a lélek a testedre befolyással van. Viszont nem hinném, hogy erre ellenpéldákból annyi lenne mint amiennyit ebből fel tudnánk sorolni. Nem az a célom, hogy bárkinek is az értékrendszerét megváltoztassam, csak felhívni szeretném a lelked fontosságár a figyelmet. Mert úgy vettem észre, hogy általában az embereknek a test-lélek egyensúly felborult és a fejünkből élünk, nem tartjük fontosnak mit próbál mondani a lelkünk. Pedig sok minden könnyebben megoldódna, ha néha a lelkünkre hallgatnánk a fejünk helyett. Ha pedig teljesen elnyomjuk magunkban, neki mindenképpen jelezni kell és a szervezetünknek fog szólni, ami testi panaszokkal jár. Mert minden betegségnek lelki eredete van. Döntéseink meghozatalában is sokkal bölcsebb tud lenni a fejünknél, mivel ő mindig azt választja amire tényleg vágyik, ahol jól érzi magát. Ha pedig lelkünk boldog a testünk is az lesz!

Szóval érdemes néha elgondolkodni azon mennyire jó a testünk és lelkünk közötti egyensúly, mert egyiket sem szabad elhanyagolni! Mindkettejükkel egyenrangúan kell törődni, ápolgatni Őket! Hiszen meg kell őket becsülni, velük kell leélni az egész életünket és nem mindegy, hogyan érzik magukat. Mert ha mindkettejük jól van az egészünk jól lesz és ekkor leszünk önmagukkal elégedettek, boldogok!